Az igazság Amarnáról

Lejegyezte: Anna médium

Az igazság Amarnáról

Izisz Istennő: - Amikor a régészeitek felfedezték Amarnát, kizárólag azért történhetett, mert Sanat azt akarta, tudjon róla a földi Világ. De a Szellemi Sikok nem ünnepelték ezt a felfedezést, mert Sanatnak egy olyan inkarnációjához kötődött, amikor a Földön fáraóként Istent akart játszani.

Egyiptom igazi tudósai - akik akkor legfőképpen a papi kaszthoz tartoztak - pontosan tudták, ki inkarnálódott közéjük, és már nem először.

Sanat valótlanságokat állitott Annának és Margónak Amarnáról. Sohasem a papi kaszt háborúzott és akarta a háborúkat, hanem Sanat a Földre leszületve fáraóként.

Amikor édesanyja - Teje, aki egy núbiai asszony volt - meghalt, Sanat olyan romlásba taszitotta Egyiptomot, ami korábban sohasem történt meg.

Már akkor álmodozott az „Egy Igaz Istenről”, aki sohasem volt, mert Istennők, Istenek már korábban is teremtődtek, hogy gondját viseljék az alsóbb szintekre inkarnálódott Fény Világoknak.

Sanat „Igaz Ember” sem volt, mert oka sem volt a papnők és papok félreállitásának. Csupán az ő szeszéjéből következett be, és súlyos csapásnak bizonyult a teljes Szellemi Életre, Szellemi Elitre.

Amikor házasságot kötött Nofretitivel - akit a görög hagyományok Nofretetének neveztek -, azt gondolhattuk, egy kölcsönös szereteten alapuló kapcsolat jött létre, de ez nem volt igy.

Sanat homoszexuális hajlamai erősebbek voltak a nők iránti vonzódásánál, ezért nemcsak elhanyagolta háremét, de még hites feleségét is.

Ráadásul, mert csak lányai születtek, még dühös is lett asszonyára, akit nem tartott méltónak magához.

Amikor bezáratta a templomokat és szélnek eresztette az összes papságot, csak néhányat tartott maga mellett, akik kiszolgálták az ő aberrált igényeit is.

Mindent hoztak neki - fiatal fiúkat, sőt gyermekeket is.

Nagyon válogatós volt, nem érte be akárkivel. Ráadásul, akiket az ágyasává tett, később ha megunta, meg is ölette őket.

Olyan borzalmakat élt meg a környezete, mint most, amikor Anna Asztrál Sikon a felesége lett - nem tudva, hogy ez nem mese, valódi kapcsolat -, és nem az Istennel - a Teremtővel - hanem Sanattal - magával a Sátánnal.

Sanat fáraóként megerőszakolta minden leány gyermekét is még kisgyermek korukban. Verte és kábitó italokkal kábitotta el utána őket.

Amikor felnőttek, sorra egymás után megerőszakolta, majd kivégeztette valamennyit.

Az ő amarnai ámokfutása Egyiptom legszörnyűbb fekete könyve lett.

Nem mérgezték, nem mérgezhették meg a papjai, mert a közelébe sem férkőzhettek. Aki pedig igen, jól felfogott érdekből mindent elkövetett, hogy kiszolgálja, mert aki ellentmondott neki, az a halál fia lett.

A város - melyet épittetett - csak az ő kegyelméből létezett. Minden adót - amit kivetett -, minden kérést - amit elhagyott a szája - teljesitett beteljesitett.

Napközben az embereknek ott kellett hagyni a munkát, hogy a házának erkélyén megjelenő fáraó Istent, Istenként - Élő Istenként - imádják.

Aki megélte a román vezér - Causescu - ilyen várását erdélyi városokban, annak van fogalma arról, milyen az élet, amikor egy őrült, elmebajos diktátor kerül hatalomra, és a néppel imádatja magát.

Ugyanez mondható el a ma élő észak-koreai diktátorról, akit kisgyermekkora óta tart megszállva, ráadásul az Hüllő is.

Amarnában a népnek esélye sem volt fellázadni ellene, csak kivárni a halálát. De addig annyit szenvedett a nép, hogy amikor végül eltávozott közülük, gyorsan elhagyták az általa épittetett várost. Visszatértek oda, ahol normális életet reméltek.

Nofretitit is ő tetette el láb alól. Testét a keselyűknek tették ki a sivatagba, ezért nem találják a múmiáját. Ha mégis ezt állitaná valamelyik hozzá nem értő egyiptológus vagy genetikus, az másé lehet, de Nofretitié nem.

Amikor Sanat visszatért a Forrásba, olyan hideg fogadtatásban részesült, mint még korábban soha. De ahogy nem tanult ebből a történetből, nem tanult a többiből sem.

Tutanhamon nem a fia volt, hanem Teje utolsónak megszületett gyermeke, akit már nem az édesanyja nevelt fel, hanem a papok.

Sanat szerette volna, ha nem követi a trónon, de mert nem élt ő sem túl hosszú ideig, az öccsének volt lehetősége még egy rövid uralkodásra.

Amikor Sanat a gyermekeit megölette, olyan pánik tört ki az udvarban, hogy az gondoltuk, gondolhattuk, talán megöli vagy megöleti valaki, de a félelem, a rettegés visszatartott mindenkit ettől.

Sanat rémuralma súlyos csapás volt az egyiptomi kultúra, civilizáció számára. Azt gondoltuk többé nem meri ezt megismételni. De annyiszor inkarnálódott előtte és utána is fáraóként, hogy Egyiptom lealkonyulását már senki sem állithatta meg.

Az a királynő, aki bár görög földről származtatta családfáját, a valóságban egy hataloméhes Hüllő inkarnációja volt. Aki a történelemben azután is még jó néhányszor feltűnt, és tetteivel magára irányitotta az emberiség figyelmét. Ő volt I. Erzsébet angol királynő és Katalin cárnő is.

Most is földi alakban van közöttetek, és az egyik Világbank főigazgatója.

2015.10.21.

Izisz Istennő